Amit köldökzsinórvér-őssejt gyűjtéséről és felhasználásáról tudni kell
Tinitanoda
A köldökzsinórvér a baba vére, ami nagy mennyiségben tartalmazhat őssejteket. A köldökzsinórvér eredetű őssejtek fontos ismérve, hogy könnyen és gyorsan, gyakorlatilag fájdalom- és kockázatmentesen juthatunk hozzájuk. Egy saját köldökzsinórvér eredetű őssejt-tartaléknak nagy előnye, hogy szükség esetén azonnal felhasználható. Így nem kell a hosszas donorkeresési folyamatot végigvárni, csökkentve ezzel a gyógyulási esélyeket.
Szülőkké válva számos döntést kell meghoznunk gyermekünk helyett, és próbáljuk tudásunk szerint a legszebb életet, egészséges jövőt biztosítani neki. De vajon tisztában vagyunk-e a legmodernebb orvos-technológiai módszerek előnyeivel? A különleges lehetőségről, amely a köldökzsinórvér-őssejtek tárolásában rejlik...
„A gyógyítás során őssejteket használunk fel, melyek hagyományosan lehetnek direkt a csontvelőből levettek, de leggyakrabban a véráramból nyert, csontvelői eredetű őssejteket alkalmazunk. A két, hagyományosnak tekinthető alkalmazás mellett újabban lehetőség van arra is, hogy a gyermek születése kapcsán a köldökzsinórvérből levett őssejteket használjuk fel” – mondta Dr. Benyó Gábor főorvos, gyermekgyógyász, hematológus, onkológus szakorvos, transzplantációs orvos – Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályáról.
Vérképzőszervi őssejt-átültetésre számos betegség kapcsán kerülhet sor. Ide tartoznak rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatok, csontvelői eredetű működészavarok, védekezőszervi (immun) betegségek, anyagcsere betegségek és autoimmun betegségek is. A kezelés lényege a beteg kóros (vagy kórosan működő) sejtjeinek elpusztítása, majd az új sejtek bejuttatása, melyek beépülve a csontvelőbe egy immáron jól működő rendszert hozhatnak létre. A magas dózisú gyógyszeres kezelés és az azt követő őssejt-átültetés igen pontos szervezést, időzítést, előkészítést és figyelmes végrehajtást igényel.
„A beteg a közvetlen előkészületek után kemoterápiás és immunológiai kezelésben részesül, melyet kondicionálásnak nevezünk. Az előkészítésnek ez a szakasza betegségtől függően 4-10 napig tarthat. A kezelés után egy napos kimosási periódust követően történik meg a transzplantáció. A transzplantáció napján a megfelelő előkészítő gyógyszerek, infúziók alkalmazása után beadjuk az őssejteket. A sejteket a beteg kanüljébe adjuk be és azok a véráram segítségével jutnak el a csontvelői sejtképző fészkekbe, ahol megtapadnak, és rövidesen elkezdik a vérképző munkájukat” – tette hozzá a szakember.
De mi is az őssejt?
Az őssejtek azok a szinte korlátlan osztódási képességgel rendelkező sejtek, amelyekből a korai magzati fejlődés folyamatában az emberi szervezet különféle szöveteit és különböző szerveit alkotó specializálódott sejtek létrejönnek. A specializálódott sejtek elvesztik további átalakuló képességüket. Azonban a már kialakult emberi szervezetben mindig megmaradnak úgynevezett „szöveti őssejtek”, amelyek őrzik a további osztódás és átalakulás képességét. Az ember minden olyan szervében fellelhetők, ahol a szövet sejtjeit állandóan regenerálni kell. Így az izomban, a bőrben, de még az idegrendszerben is találtak őssejteket, amik képesek az adott
szövetre jellemző specializálódott sejteket létrehozni. Az őssejteket regeneratív sejteknek nevezik, hiszen a felnőtt, érett szervezetben fő feladatuk az, hogy sérülés esetén részt vegyenek a sejtek pótlásában. A regeneratív orvoslás az őssejteknek ezt a tulajdonságát használja fel gyógyítási célokra.
Őssejt-források
A rutin orvosi gyakorlatban felhasznált vérképző őssejteknek több forrása lehet. Ezek a csontvelő, a keringő (perifériás) vér, valamint a köldökzsinórvér. A csontvelőből és a keringő vérből történő őssejt-nyerésnek a lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Az utóbbi időben ezért a figyelem egyre inkább az őssejtek új, könnyen hozzáférhető forrása: a köldökzsinórvér felé irányul. A méhen belül a magzat vére a köldökzsinóron és a méhlepényen keresztül keringve veszi fel az oxigént és a tápanyagokat. Amikor a gyermek megszületik, a köldökzsinór átvágásával megszűnik a gyermek vérkeringésének összeköttetése az anyával és a méhlepénnyel. Ha a szülők a szülés alkalmával nem kérik kifejezetten a köldökzsinórvér eredetű őssejtek megőrzését, akkor ez a hasznos, akár életet mentő vér a köldökzsinórral és a méhlepénnyel együtt szerves biológiai hulladékként ma még megsemmisítésre kerül.
A köldökzsinórvér eredetű őssejtek előnyös tulajdonságai
A köldökzsinórvér őssejtjei nem csak abban különböznek a felnőtt korban nehezebben kinyerhető szöveti őssejtektől, hogy könnyebben és kockázatmentesen levehetők, hanem a sejtek korát illetően is. A köldökzsinórvér őssejtjei gyakorlatilag „újszülött-korúak”, tehát nagyon fiatal sejtek, osztódási képességük ezért nagy, még sok sejtet tudnak létrehozni életük során. Emellett genetikai állományuk nagy valószínűséggel mentes a környezeti károsodásoktól (pl. sugárzás, szmog). A szöveti őssejtek velünk együtt öregszenek, és a minket ért negatív hatások a sejtek genetikai állományát is érinthetik. A köldökzsinórvér eredetű őssejtek beültetésének előnye továbbá, hogy immunológiailag éretlenek, ezért alkalmazásuk kapcsán ritkábban lép fel olyan betegség, amikor a beültetett sejtek megtámadják a befogadó szervezet sejtjeit („graft versus host”). Így ezek az őssejtek a családon belül, elsősorban a közeli rokonok (szülők, testvérek, nagyszülők) kezelése során is jó eséllyel felhasználhatók. Ezzel kiküszöbölhető, hogy például a donornak alkalmas egészséges testvért megterhelő beavatkozásoknak tegyék ki.
A rutin orvosi gyakorlatban felhasznált vérképző őssejteknek több forrása lehet. Ezek a csontvelő, a keringő (perifériás) vér, valamint a köldökzsinórvér. A csontvelőből és a keringő vérből történő őssejt-nyerésnek a lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Az utóbbi időben ezért a figyelem egyre inkább az őssejtek új, könnyen hozzáférhető forrása: a köldökzsinórvér felé irányul. A méhen belül a magzat vére a köldökzsinóron és a méhlepényen keresztül keringve veszi fel az oxigént és a tápanyagokat. Amikor a gyermek megszületik, a köldökzsinór átvágásával megszűnik a gyermek vérkeringésének összeköttetése az anyával és a méhlepénnyel. Ha a szülők a szülés alkalmával nem kérik kifejezetten a köldökzsinórvér eredetű őssejtek megőrzését, akkor ez a hasznos, akár életet mentő vér a köldökzsinórral és a méhlepénnyel együtt szerves biológiai hulladékként ma még megsemmisítésre kerül.
A köldökzsinórvér eredetű őssejtek előnyös tulajdonságai
A köldökzsinórvér őssejtjei nem csak abban különböznek a felnőtt korban nehezebben kinyerhető szöveti őssejtektől, hogy könnyebben és kockázatmentesen levehetők, hanem a sejtek korát illetően is. A köldökzsinórvér őssejtjei gyakorlatilag „újszülött-korúak”, tehát nagyon fiatal sejtek, osztódási képességük ezért nagy, még sok sejtet tudnak létrehozni életük során. Emellett genetikai állományuk nagy valószínűséggel mentes a környezeti károsodásoktól (pl. sugárzás, szmog). A szöveti őssejtek velünk együtt öregszenek, és a minket ért negatív hatások a sejtek genetikai állományát is érinthetik. A köldökzsinórvér eredetű őssejtek beültetésének előnye továbbá, hogy immunológiailag éretlenek, ezért alkalmazásuk kapcsán ritkábban lép fel olyan betegség, amikor a beültetett sejtek megtámadják a befogadó szervezet sejtjeit („graft versus host”). Így ezek az őssejtek a családon belül, elsősorban a közeli rokonok (szülők, testvérek, nagyszülők) kezelése során is jó eséllyel felhasználhatók. Ezzel kiküszöbölhető, hogy például a donornak alkalmas egészséges testvért megterhelő beavatkozásoknak tegyék ki.
A köldökzsinórvér eredetű őssejtek jelenlegi terápiás felhasználási lehetőségei
A köldökzsinórvér eredetű őssejtek terápiás felhasználásával kapcsolatos orvosi javaslatok gyakorlatilag megegyeznek a csontvelőből vagy a keringő vérből nyert őssejtek felhasználási javaslataival. Napjainkban vérképző eredetű őssejt-beültetést leggyakrabban bizonyos súlyos daganatos betegségeknél (főleg különböző leukémiák), elsősorban a vérképzőrendszert és az immunrendszert érintő betegségeknél alkalmazzák. 80-nál is több a jelenleg őssejt-transzplantációval gyógyítható betegségek száma.
Magyarországon 5 állami transzplantációs központban (Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen), évente 300-350 őssejt-beültetés elvégzésére van lehetőség. Minden sikeres kutatás legnagyobb kritikája az, hogy elméleti eredményeket hoz, de a gyakorlati alkalmazás – például a beültethető minták korlátozott száma miatt – gátolt. Az orvosok szerint nagy szerencse, hogy a placentában található köldökzsinórvérről már több évtizede kiderült, hogy nagyszerű vérképző őssejteket, és emellett úgynevezett „mezenhimális” őssejteket is tartalmaz.
„Azt tudjuk a köldökzsinórvér eredetű mezenhimális őssejtekről, hogy sikeresen lehet sejttenyészetben fenntartani és különféle sejtekké (például csont-, porcképző, ideg vagy akár tüdő-sejtté) átalakítani.” (Dr. Won Soon Park, a Szöuli Gyógyintézeti Központ kutatója - Cell Transplantation, Volume November 2009, Stem Cells online edition, October, 2009)
Őssejt-kutatás
A tudományos világ érdeklődésének középpontjában ma az őssejtek által kínált kezelési eljárások állnak. Világszerte számos tudományos vizsgálatot folytatnak a köldökzsinórvér eredetű őssejtek orvosi felhasználhatóságát illetően. Kutatási eredmények igazolják az őssejt-terápia alkalmasságát szívinfarktus kezelése kapcsán az elhalt szívizomsejtek pótlására, gerincvelő sérülésnél idegsejtek regenerálására, cukorbetegség (elsősorban I-es típusú diabetes) gyógyítására inzulintermelő sejtek létrehozásával.
Vizsgálatok folynak Alzheimer- és Parkinson-kór esetén történő őssejt-terápiás alkalmazásokra is. Ugyancsak pozitív eredményeket hoztak azok a kutatások, amelyek során őssejt-kezeléssel izomsorvadásos beteg állatok tüneteit javították. Laboratóriumi körülmények között őssejtekből működőképes májszövetet is létre tudtak hozni. Az őssejtek felhasználhatóságának tudományos jelentőségét mutatja az is, hogy a 2007. évi orvosi Nobel-díjat is e témában ítélték oda.
Mit jelent a köldökzsinórvér-őssejt gyűjtés?
A köldökzsinórvér-őssejt gyűjtés fogalma jelenti a köldökzsinórvér levételét és koncentrált őssejt-tartalmának megőrzésére irányuló teljes folyamatot, azaz a mintavételt a szülőszobán, a köldökzsinórvér-mintának a feldolgozó laboratóriumba történő szállítását, a szükséges vizsgálatok anyai vérből történő elvégzését, a köldökzsinórvér-minta vizsgálatát, továbbá mélyfagyasztását és fagyasztva történő eltárolását.
A köldökzsinórvér-őssejt gyűjtés fogalma jelenti a köldökzsinórvér levételét és koncentrált őssejt-tartalmának megőrzésére irányuló teljes folyamatot, azaz a mintavételt a szülőszobán, a köldökzsinórvér-mintának a feldolgozó laboratóriumba történő szállítását, a szükséges vizsgálatok anyai vérből történő elvégzését, a köldökzsinórvér-minta vizsgálatát, továbbá mélyfagyasztását és fagyasztva történő eltárolását.
Mit kell tudni a mintavételről?
A szakszerű feldolgozáshoz és tároláshoz, illetve a köldökzsinórvér-őssejtek későbbi terápiás felhasználásához a szakmai követelmények szerint legalább 200 millió fehérvérsejtet tartalmazó steril köldökzsinórvér-mintára van szükség. A mintavétel a megfelelő mennyiségű és minőségű köldökzsinórvér nyerésére irányuló eljárás. A mintavételt megfelelően képzett szülész-nőgyógyász szakorvos végzi a szülőszobán.
Speciális vérvételi zsákba történik a mintavétel, a megfelelő biztonsági megoldásokkal ellátott tűvel, a köldökzsinórból, melyet a szülész-nőgyógyász szakorvos a levétel előtt lefertőtlenített. A gyűjtőzsákban elegendő mennyiségű véralvadásgátló anyag található. Ezt követően a vérgyűjtő zsákot egy hőtartó táskába helyezik, melyet szobahőmérsékleten, 15-28 °C hőmérsékleten kell tartani a feldolgozásig.
A köldökzsinórvér levétele nem okoz semmilyen fájdalmat sem az újszülöttnek, sem az édesanyának. A mintavétel egyszerű, biztonságos és kockázatmentes eljárás, és a szülés menetét nem befolyásolja. A mintavételre a gyermek megszületése után kerül sor. A hüvelyi szülés, császármetszés, ikerszülés vagy vízben szülés egyaránt alkalmasak a mintavételhez. Nem vehető le a köldökzsinórvér otthonszülés, illetve bármely sürgős, váratlan esemény kapcsán vagy mentési körülmények között bekövetkező szülés esetén.
A mintavételre kizárólag az újszülött és az édesanya állapotának felmérése, valamint a szülésvezetési feladatok elsődleges ellátása mellett, komplikációmentes esetekben kerülhet sor. Minden esetben a szülész-nőgyógyász szakorvos dönt a mintavétel elvégzéséről.
A mintavétel elmaradásáért az egészségügyi szolgáltató (kórház), a szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy a köldökzsinórvér őssejtbank nem tehető felelőssé.
Hogyan történik a köldökzsinórvér-minta feldolgozása és eltárolása?
A minta levételét követően az őssejtbank által megadott non-stop telefonszámon értesítik a szülők a futárszolgálatot, amely 36 órán belül eljuttatja a feldolgozó laborba a köldökzsinórvért.
A minta feldolgozása során megtörténik a magvas sejtek koncentrálása, és a köldökzsinórvér-mintát 2 db fagyasztózsákba és 2 db ampullába téve előkészítik a fagyasztási eljárásra. A vér egy az egyben történő fagyasztásánál korszerűbb eljárással, ún. transzplantációs minőségű sejtkészítmény előállításával segítjük a majdani felhasználás eredményességét.
Ezt követően kerül sor a köldökzsinórvér-mintának számítógép által vezérelt mélyfagyasztására. A minta eltárolása folyékony nitrogénnel töltött tárolókban történik -180°C-on olyan módon, hogy a későbbiekben egyértelműen azonosítható legyen. A köldökzsinórvér-minta ezen a hőmérsékleten elvileg korlátlan ideig megőrzi előnyös tulajdonságait.
Szűrővizsgálatok
A köldökzsinórvér-minta akkor használható fel a jövőben, ha rendelkezik a megfelelő vizsgálati eredményekkel. A terápiás felhasználást akadályozhatja, ha a minta tartalmaz vérrel és testváladékokkal átvihető kórokozókkal fertőződhet. Az újszülött fertőzöttségét eleve kizárja, ha édesanyja nem fertőzött, ezért a szűrővizsgálatok egy részét anyai vérmintából végzik. Két vizsgálatra kerül sor az anyai vérből, a lappangási időt figyelembe véve egymástól minimálisan 35 nap különbséggel, ez jogszabályi előírás, ettől eltérni nem lehet. A köldökzsinórvér-minta tárolásának és felhasználhatóságának feltétele, hogy mindkét vizsgálat eredménye negatív legyen. Fontos, hogy csak két vérvétellel zárható ki nagy biztonsággal a vizsgált kórokozók jelenléte. A szükséges vizsgálatok: HIV antitest, HBsAg, anti-HBC, hepatitis C és szifilisz.
A köldökzsinórvér-minta akkor használható fel a jövőben, ha rendelkezik a megfelelő vizsgálati eredményekkel. A terápiás felhasználást akadályozhatja, ha a minta tartalmaz vérrel és testváladékokkal átvihető kórokozókkal fertőződhet. Az újszülött fertőzöttségét eleve kizárja, ha édesanyja nem fertőzött, ezért a szűrővizsgálatok egy részét anyai vérmintából végzik. Két vizsgálatra kerül sor az anyai vérből, a lappangási időt figyelembe véve egymástól minimálisan 35 nap különbséggel, ez jogszabályi előírás, ettől eltérni nem lehet. A köldökzsinórvér-minta tárolásának és felhasználhatóságának feltétele, hogy mindkét vizsgálat eredménye negatív legyen. Fontos, hogy csak két vérvétellel zárható ki nagy biztonsággal a vizsgált kórokozók jelenléte. A szükséges vizsgálatok: HIV antitest, HBsAg, anti-HBC, hepatitis C és szifilisz.
Mivel a szülés nem steril körülmények között zajlik, a köldökzsinórvér levételekor előfordulhat bakteriális fertőződés. A laboratóriumba beérkező köldökzsinórvér-mintából ezért elvégzik a szükséges tenyésztéses vizsgálatokat. Ritka esetekben előfordulnak olyan baktériumok a mintákban, amelyek a normális hüvelyi- bél- vagy bőrflóra tagjai. Ez esetben a köldökzsinórvér őssejtbank értesíti az édesanyát az észlelt fertőzésről. Az orvostudomány mai állása szerint elsősorban steril mintát lehet felhasználni terápiás célra eredményesen. A nemzetközi gyakorlatban azonban előfordul, hogy a steril mintáktól elkülönítve az őssejtbank a fertőzött mintát is megőrzi.
A rendelkezési jog
A köldökzsinórvér-minta feletti rendelkezési jog a születendő gyermeket illeti meg. Ennek gyakorlása során a gyermeket nagykorúságáig törvényes képviselője képviseli. Így a születendő gyermek nevében a törvényes képviselő jogosult az őssejtbankkal a szerződést megkötni, illetve egyéb nyilatkozatokat tenni.
A köldökzsinórvér-minta feletti rendelkezési jog a születendő gyermeket illeti meg. Ennek gyakorlása során a gyermeket nagykorúságáig törvényes képviselője képviseli. Így a születendő gyermek nevében a törvényes képviselő jogosult az őssejtbankkal a szerződést megkötni, illetve egyéb nyilatkozatokat tenni.
A köldökzsinórvér-minta terápiás célú felhasználása
A köldökzsinórvér-minta terápiás célú felhasználását a hatályos magyar jogszabályok szerint csak arra jogosult egészségügyi szolgáltató végezheti. A mintát a rendelkezési jogot gyakorló személy kérelmére és a terápiás felhasználási igényt megalapozó orvosi szakvélemény alapján a köldökzsinórvér őssejtbank a terápiás beavatkozás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónak (kórháznak) szolgáltatja ki.